Mióta tudni lehet, hogy megépül a négysávos út Kaposvár és az M7-es autópálya között, azóta új problémát keresnek a fikakultúrában szocializálódott szakértők. Kiemelt céljuk lerombolni mindent, ami jó lehet. Sokáig az volt a baj, hogy nincs normális közúti összeköttetés, most az a baj, hogy lesz. Mégpedig balesetveszélyes, mondják a mérnökök, ugye.

Az érvelés azonban egy kicsit problémás.

Vagy Endrédi mérnök vagy Vas zsurnaliszta akadt el valahol Szemes és Babod között, ott, hol a kis Túr szalad beléje... Az is lehet, hogy mindketten. A szakember kijelenti, hogy olyan gyorsforgalmi út kellene Kaposvár és Somogytúr közé, amilyen Szemes és Somogytúr között már megépült. Ez, ugye, kétszer egy sáv, és - szemben a cikkben közöltekkel - nem gyorsforgalmi útszakasz. Soha nem is volt az. Nyilván az engedélyezett 110 km/h tévesztette meg a mérnököt. De az igazi fikabaki csak ezután következik, amikor arról beszél, hogy "leállósáv és középső elválasztó nélkül nem szabadna olyan utat építeni, amelyen 110 kilométeres tempóban lehet haladni."

Khm. Két mondattal előbb még követendő minta volt a Szemes és Túr közötti szakasz. Pedig se elválasztó, se leállósáv nincsen. Tegyük hozzá: baleset se sok. Bezzeg a 110-es táblák...

Úgyhogy nem kellene röptetni a vészmadarakat... Inkább örüljünk annak, hogy melegítik az aszfaltot. Ideje már... 

Fogalmam sincs, hogy ki tolja a full kretént a Somogy ma színeiben, de amit migráns-ügyben összehoz a lap, az egyre cikibb. Most csak két mondatot másolok ide az egyik cikkükből, de ígérem, mutatok majd tőlük mást is.

"A migránsok egyes hírek szerint Gyékényesnél felgyújtottak egy kukoricatáblát jelezvén gondolataikat, erejüket."

"A helyzet azért is lehet feszült, mert a közelben Kárpátia koncert van, melynek a hallgatósága ugye nem a liberális gondolatairól híres."

Talán ideje lenne behúzni a vészféket...

Sarkadi Kiss János népszerű színésze a Csiky Gergely Színháznak. Lassan akár meg is lehetne tanulni a nevét...

Lehet-e hitelesebb egy boncolgatás annál, semmint hogy a jelenben vizsgáljuk a történéseket? A sonline újságírója szerint ez történt, amikor Szakály Sándor történész a nemzeti sorskérdéseket boncolgatta 1939-44 között. Hogy ez ma miért érdekes, azt megtudhatják a korrekt cikkből...

Ha a 16 éves Viviennek tényleg ilyen "kockás" lenne a hasa és a combja, eszébe sem jutott volna Csobod Péter fényképezője előtt pózolni. Nagyjából azt is kizárhatjuk, hogy egy őskori Nokiával készülnek ezek a fotók. Inkább arról lehet szó, hogy a sonline programozóinak nyolc év alatt sem sikerült egy normális képméretezőt illeszteni az oldalba, ezért aztán az eredetileg nyilván minőségi fotókból ilyen karikatúrák lesznek. Kár értük, az egypixeles tekintet ennél többet érdemelne...

Az ember ilyenkor persze sejti, hogy látens LMBTQI-társait látja megnyilvánulni, de azért mégsem kellene megadni nekik ezt a fórumot erre. Előbb-utóbb nemcsak honlapokat fognak titkon kukkolni, hanem ellátogatnak egy kitelepülésre is, ahol már a jelenlétükkel tolnak egy coming outot. Aztán a neten elolvashatják azt, amit egykoron ők is írogattak.

A webtatarozás is enyhe kifejezés arra, amit a Kaposfest csinál a honlapján. A szervezők látványosan átalakították a Kapos Hotelt, csoda, hogy a 3 *-hoz nem raktak hozzá még kettőt. De mekkora lehet a csalódásuk azoknak, akik a bélyegkép alapján a megadott címen kezdik keresni az impozáns szállót? Látszólag minden a helyén, csak a hotel tűnt el.

Ezt nem szabadna így csinálni.

Hihetetlenül sokan. Hogy mennyien, azt nem tudjuk meg a sonline.hu cikkéből, dacára annak, hogy éppen erről kellene szólnia az írásnak. A politikus jól adja a semmit, de szegény újságíró nem szól oda neki, hogy szám nélkül nem lesz cikk. Merthogy aztán lett. A semmiből.

(x)

Na, azért élhetünk a gyanúperrel, hogy ezért a cikkért fizethetett a Libri, talán azért is, hogy ne kapjon egy hasonló jelet a végére vagy elejére.